A gelencei felszegi műemléktemplom

A gelencei római katolikus templom a felsőháromszéki nagyközség első és legrégibb temploma volt A XX. század elején Szent Imre herceg tiszteletére új templomot építettek a település déli irányban terjeszkedő részén s így a régi templom lassan feledésbe merült és romossá lett. Kőből rakott védőfala körülöleli a rusztikus szép haranglábat s a restaurált templom mögött temetőkertet. Ki gondolná, hogy az oda belépő belepottyan a középkorba. Alacsony késő-gótikus ajtaján belül minden építészeti korszak stíluselemei megjelennek, a falak színes falfestményekkel vannak tele. Értékeiben -s mert a Világörökség részévé nyilvánították- ritka az a turistacsoport, aki bármilyen messziről ideérkezve ne akarná megtekinteni. Gelence (Ghelinţa) Kézdivásárhelytől (Târgu Secuiesc) délre kilenc kilométerre található, Szentkatolna község után balra ágazik le az oda vezető út.

A XIII. században épült az alapjaiban feltárt félköríves szentélye, a templomhajó mindhárom oldala, a déli és a nyugati kapu nyílásai. Megmaradt az egykori, eredeti keresztelőtelő-medence, feltehetően a XIV. században faragták. A XV.–XVI. század fordulóján nagyobb, gótikus szentély épült, amelyben a szentségtartón az 1503-as évszám olvasható. A XVII. században -1628-ban- megerősítették a templomot, újabb támpilléreket építettek melléje. Ennek emlékét őrzi az egyik mennyezetkazetta felirata. Ekkor készült a 103 kazettából álló, festett födém. Ezt követte a várfal építése. A nyugati és déli portikusza már a XVIII. században készült barokk ízlésben (1766). A sekrestye ajtó szárnyán is az 1766-os évszám olvasható. A XVIII. században kialakult a templombelső, a század vége felé a fő- és a mellékoltárok. Előbbinek fogadalmi képe természetesen Szent Imre herceget ábrázolja. A festményen Szent Jakab apostol egyik legendáját ismerhetjük fel, alatta pedig újtestamentumi jeleneteket (Betlehemi gyermekgyilkosság, Menekülés Egyiptomból). A képsor a hajó északi oldalán folytatódik a Passióval (Bevonulás Jeruzsálembe, Utolsó vacsora, Lábmosás, Krisztus Pilátus előtt, Krisztus megostoroztatása, Keresztre-feszítés). A Passió-sor fölött van a Szent László-legendát ábrázoló freskó (XIV sz.), melynek révén oly híressé vált ez a templom. A képsorban 6 jelenet látható: Várjelenet, Kivonulás, Ütközet, Üldözés, Párviadal, Lefejezés. A déli falon már csak töredékekből sikerül felismerni az Utolsó ítélet részleteit. Kirajzolódnak a Paradicsom, a Feltámadás, majd Szent Katalin legendája. A kazettás mennyezet mértani és indadíszes ornamentikájával, az erdélyi XVII. századi reneszánsz szép alkotása. Több mint bizonyos, hogy brassói szász mesterek munkája. Külön világot elevenítenek meg számunkra a karzat mellvéd táblaképei. Ezek szenteket ábrázolnak (Szent Miklós püspök, Szent György lovag, Szent Anna, Szent Klára, Keresztelő Szent János, Szent János evangélista stb.), s a szent neve mellett, az adományozó család nevét is megörökítették. Feltehetően 1766 körül készülhettek, ám a festő neve eddig még ismeretlen.

Személyesen ajánlani tudom ezt a műemlék együttest ugyanis hasonlót az egész dél-kelet Erdélyben nem lehet látni. Építészeti és művészettörténeti szempontból egyaránt egyedi. A gótika idejéből fennmaradt szentségtartó fülkéjén székely rovásírás jeleket azonosítottak. Felső-Háromszék érdeklődésre méltó idegenforgalmi látnivalója, az építészet- és műemléktörténet után érdeklődő fiatalok valóságos mekkája.