Szent Anna-tó

A Szent Anna-tó Csíkszeredától 35,5 kilométerre, Tusnádfürdőhöz közel a Csomád hegycsoport egyik kialudt vulkáni kráterében található, a Mohos Természetvédelmi Területen belül. A másik vulkáni kráter helyén a Mohos-tőzegláp található.

Megközelítése igen egyszerű, mivel rendszeres busz- és vonatjárat van  Csíkszeredából is és Sepsiszentgyörgyről is. Autóval Csíkszereda irányából az E 578-as európai úton haladva megközelítőleg 35-40 perces az út, Sepsiszentgyörgyről ugyancsak az E 578-as utat követve 40-45 perc alatt juthatunk el Tusnádfürdőre.

A Csomád-Büdös hegycsoport Hargita megye délkeleti és Kovászna megye északi határán fekszik. A Csomádot földtani és hegyszerkezeti szempontból a Hargita vonulat részeként tartják számon, mint annak legfiatalabb vulkáni részét, bár az Olt völgye a Tusnádi-szorosban elválasztja tőle. A Csomád nyugati határát, Újtusnád és Bükszád községek között az Olt szűk szorosa képezi. A szoros jobb oldalán a Dél-Hargita Nagy-Piliskéje (1374m) található, a Csomáddal szemben, amely keleten egy keskeny hegynyereggel kapcsolódik a Büdöshöz. Délen a Sepsibükszádi-medence és a Zsombor-patak határolják, északon pedig az Alcsíki-medence meg a Tusnád patak képezik a hegytömb természetes határait.

A Csomád-Büdös hegycsoport a mérsékelt övi középmagas hegyvonulatok általánosan ismert éghajlattípusával jellemezhető, ehhez a helyi, úgynevezett mikroklimatikus sajátosságok is társulnak. A Csomád masszívum éghajlatát a magassága (1100m-1300m), valamint az Olt-szoros (625m-630m) közelsége határozza meg. Az Olt keskeny folyásában mintegy megrekednek a Csomád és a Piliske közti csapadákos légtömegek. A Tusnádi-szoros eszerint fagyzugnak tekinthető, ahol még nyáron is jó szolgálatot tesz a meleg pulóver. A Csomád tusnádfürdői és csíki oldalán az évi átlaghőmérséklet +4C°. Valamivel melegebb a Mohos-pusztáján és a Szent Anna-tó környékén, a Csomád kalderában. Itt többet süt a nap, az évi középhőmérséklet eléri a +5C°-ot. A leghidegebb hónap január, amikor az átlaghőmérséklet -3C° illetve -5C°, de nem ritka a -26C°, -30C°-os hideg sem. A Csomád régió legmelegebb időszaka a július hónap és augusztus első harmada, ilyenkor a havi átlaghőmérséklet +18C°, +20C° körüli. A hely érdekessége, hogy a hűvös, csapadékos, 625-700m-es magasságban fekvő Tusnádi-szorosban a fenyőerdők jellemzőek, és felfele haladva fokozatosan lombhullató erdők váltják fel a fenyőerdőket. Ez a különleges jelenség a hideg szorosnak köszönhető, amely szélei mentén, felfele haladva, egy ideig a levegő folyamatosan melegszik.

A Szent Anna-krátertavat és a Mohos-tőzeglápot akár Európa legismertebb természeti kincsei közé is sorolhatjuk. Születésük az Erdélyi-medence belső peremén kialakult vulkáni hegylánc létrejöttével függ össze. Az ikerkráterek közül a Szent Anna-tó a legfiatalabb. Közép-Európa egyedüli épen maradt vulkáni tava. Alakja óriási festőpalettához hasonítható. Tengerszint fölötti magassága 945m, hosszúsága 620m, szélessége 460m, partjának hossza 1,73km és legnagyobb mélysége 7m. A tónak nincs forrása. A légköri csapadék gyűl össze a tölcsér alján, a víz a földbe szivárog el és később források formájában bukkan fel a vulkán külső részén. A csapadékmennyiség a tónál 600–700 mm/év, a lejtőkről lefolyó víz 1000–1500 mm, a víz párolgása pedig 500 mm körüli. Ezek szerint a vízszintnek évi 0,5 milliméterrel növekednie kellene, de a föld alatti lefolyás miatt csökken. 1867-ben a legnagyobb mélység 12 m volt, 1907-ben 8,5 m, jelenleg pedig 7 m. Néhány évtized múlva, előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp. A tó északi, északnyugati partján igen megindult a feltöltődés, fenekét vastag, sötét iszap borítja, ezért a fürdőzés fokozott óvatosságot igényel!

A tó élővilága meglehetősen szegényes, ami csökkent ásványi só tartalmának tudható be. Parti iszapos, nádas részeiben vízisiklók, tarajos gőték, vízi poloskák és alacsonyrendű rákok élnek. Az amerikai törpeharcsát mesterségesen telepítették be. A környék napjainkban ismert a szinte minden este látható medvéről, akik annyira megszokták az ember jelenlétét, hogy nagyon közel merészkednek a szemeteskukákhoz az üdülőtelepen, és akár az emberekhez is. Ezért az esti séták a környéken nem igazán javallottak,  hacsak egy mód van rá kerüljük a sötétben való járkálást, ha mégis szükség, akkor azt fokozott figyelemmel tegyük!

A tóról az első írásos adat egy 1349-es birtokper kapcsán maradt ránk, viszont a tavat nem csak pogány kori mesék övezik, hanem a kereszténnyé kényszerített székelység egyik csodatevő szent helye is. A tóhoz kapcsolódó legenda dióhéjban így szól: ” Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár állott. Vele átellenben a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár volt (ennek romjai ma is láthatóak). Két testvér lakott a két várban, mindkettő, gőgös, irigy volt.

Egyszer a bálványosi várba egy nagy úr érkezett gyönyörű, arannyal, ezüsttel, gyémánttal kidíszített hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott. A házigazdának erősen megtetszett a hintó és a lovak, s kérte a vendéget, hogy adja el neki. A vendég úr hallani sem akart róla, s bármennyire is unszolta, hajthatatlan maradt. Mikor ezt látta a vár ura, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és fogadtak, hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval.

Egész nap tűnődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába törte a fejét, semmit nem tudott kitalálni. Hanem egyszer csak mi jutott eszébe? A várba parancsolta a környék legszebb leányait. Több száz lány gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna nevű volt. Ezt választotta először a vár ura, majd még tizenegyet, és a hintója elé fogatta őket. A lányok azonban meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára, aki legelöl állt. Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá. S abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár összeomlott. A romok egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki.

A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba, Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában töltötte életének hátralevő részét, csendes imádkozással. És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához, együtt imádkozni a leánnyal. Halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának.”

A Szent Anna-tavát a Mohos-tőzegláptól egy széles nyereg választja el. Ezen található a menedékház, valamint a Bükszád vagy Bálványos felé vezető aszfaltozott autóút is. A Mohos a Csomád kaldera északi részét foglalja el, száz méterrel fekve magasabban, mint a Szent Anna-tó, területe 80 ha. Eredetileg a Szent Anna-tó kráterével szinte egy időben működött, viszont azóta az ikerkráterek közül a Mohos elöregedett. Csupán a szabálytalan kör alakja és a tőzegláp 15 apró tavacskája (1963-ban még 24 volt) utal a hajdani víztükörre amely négyszerese volt a Szent Anna-tó felületének. A Mohos-tó évezredeken át egyre apadt és lassan elmocsarasodott, magashegyi felláppá változva. Talaja tápanyagban szegény, erősen savas (PH 3,8-4,1). Mindehhez hozzájárult a négy egymást követő pleisztocén kori eljegesedés, amely kialakította a tundrai növényvilágát, mai reliktum növényeit. A Mohosban élő, jégkorszakból származó reliktum növények szigorúan védettek. Itt előforduló növényfajok: tarka tőzegmoha, erdeifenyő, mámorka, vörös áfonya, fekete áfonya, továbbá a nevezetes, visszamaradt rovaremésztő növénye, a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia)

Tusnádfürdőt és a Szent Anna-tó környékét csak ajánlani tudom bárkinek, életkortól függetlenül, mivel rengeteg változatos kikapcsolódási lehetőség áll rendelkezésre, télen-nyáron. Számtalan útvonalból van lehetőség választani, az egész egyszerűektől a már kihívásnak számító terepekig!