Parajdi sóhát és sóbánya

A parajdi sóhát és sóbánya Erdély egyik leglátogatottabb vidéke. A 6502 (2011-es népszámlálás szerint) lakosú Parajd község léte a sóbányászathoz és a fakitermeléshez kapcsolódik. A környék sótömbjei már a római időkben is ismertek voltak, akkoriban is folyt ott a bányászat, külön „kancellár” volt kinevezve a munka irányítására. Sótartalékaival elláthatná több száz éven át Európát. Napjainkban többféle látványossággal és szórakozási lehetőséggel várja az odalátogatókat.

Megközelítése egyszerűbb autóval, de tömegközlekedési eszközt is igénybe vehetünk. Autóval Csíkszereda irányából a 13A országúton haladva előbb Székelyudvarhely irányába, majd ugyancsak a 13A jelzésű utat követve folytatjuk utunkat Parajd felé. Összesen körülbelül egy óra és negyvenöt perc az út, hossza 88 kilométer. Gyergyószentmiklós irányából a 13B jelzésű országutat követve, megközelítőleg egy óra alatt érünk Parajdra, az út hossza 50 kilométer.

Parajd jellegzetes havasalji település.Hargita és Maros megye határától nem messze, a Sóháta és Malom-hegy szorításában fekszik.  A Görgényi-havasok vonulatától délre, a Kis-Küküllő, a Korond és Parajd vize által kivájt völgykatlanban, enyhe lejtőjű hegyhátak és dombsorok között, 490-506 m magasságban találjuk a települést. A községen végigfolyik a Kis-Küküllő.

A só lerakódása a kréta kor végén a paleogén korszak elején kezdődött, mikor a medencét is ellepő Parathethys őstengerről leszakadt tóban, a klímaváltozások során a só lerakódott, megközelítőleg 20 millió évvel ezelőtt. Az évezredek során rárakódott üledék fokozatosan mintegy kinyomta maga alól, viszont gyökere így is 3 km mélyre hatol a föld alatt, hatalmas tömböket hozva létre, ami több milliárd tonna sót jelent.

A Parajdi-medence éghajlata mérsékelt-kontinentális, valamivel hidegebb mint az Erdélyi-medence. Az évi átlaghőmérséklet 8,2^oC, a nyári 20°C körüli, míg télen jóval alacsonyabb, 9°C az átlag. A napsütéses napok száma 40-55 között van évente, a legmelegebb hónap a július. A csapadékos napok száma évente megközelítőleg 150-160 nap.

A most is látogatható új bányát 1976-81 között nyitották meg. Gyakran felkeresik légúti és asztmás betegek, mivel lent a 120 méteres mélységben, a sónak köszönhetően a levegő nagyon tiszta. Itt több napos kúrákat vehetnek. A bányában található egy kápolna, amelynek sóból van az oltára, ahol különféle hitközösségek papjai tartanak felváltva miséket. A bánya területén, a gyerekeknek játszótér van kialakítva.

Alsósófalva és Parajd között található, az útról is látható Só-szoros. Mindkét falu irányából megközelíthető. A sótömböt a Korond-pataka vágta ketté, létrehozva a szorost. Az idelátogató különféle sóformációkat tekinthet meg, többek közt a sókarokat, mely képződmények a víz erodáló hatására folyamatosan változnak, de találhatók még dolinák, sós források, illetve bárki kipróbálhatja a felújított hagyományos népi, sós iszapfürdőt. A szorosban egy egy kilométer hosszú tanösvény van kialakítva, amely információs táblákkal és jelzésekkel van ellátva. Megtekinthető a beszakadt József akna, amely a régi bányatelep része, ahonnan valamikor pár ló és bivalybőr segítségével termelték ki a sót.

A vidék jellegzetes növényzetéből néhány méltó faj a Lila sóvirág (Limonium gmelini), közönséges sziksófű (Salicornia herbacea), kőhúr (Alsine marginata Koch), budavirág (Spergularia salina), őszirózsa (Aster tripolium).

Különösen ajánlom a Só-szoros felkeresését, mert a turisták körében kevésbé ismert hely. Nyári időszakban ajánlott fürdőruhát vinnünk, ugyanis kipróbálhatjuk  a sós fürdőt is, valamint a Parajdon nemrég megnyílt nagyszerű strand nyújtotta lehetőségeket.